Beszámoló 2018

Mérföldkőhöz érkezett a növekedésben lévő magyar lízingpiac - a kihívásokra is van megoldás

Beszámoló a Lízing Szakmai Napokról

A Magyar Lízingszövetség Lízing Szakmai Napok konferenciájára idén 2018. október 11- én Balatonfüreden került sor. A szakmai program keretében a magyar lízingpiac kiváló eredményeinek bemutatása mellett a Szövetség kilenc tagvállalata az export további fejlődését célzó együttműködési megállapodást kötött a Magyar Export-Import Bank Zrt.-vel. Szó volt a makrogazdasági környezetről, a finanszírozásban rejlő kihívásokról és lehetőségekről, szabályozási kérdésekről, az agrár-és az eszközfinanszírozás jövőjéről, a kis- és középvállalkozások szerepéről, valamint az osztrák lízingpiac kihívásaival is megismerkedhettek résztvevőink. A Magyar Lízingszövetség és a Deloitte Zrt. tanácsadó cég által alapított Év Lízingszakembere díjat idén Tuboly Zoltán vehette át.



A Lízing Szakmai Napok konferencia keretében kilenc lízing partnerével írt alá szándéknyilatkozatot az EXIM 2018. október 11-én délelőtt Balatonfüreden. Az Exportélénkítő Lízing-refinanszírozási Hitelkeret konstrukciójához való csatlakozás célja, hogy hatékony együttműködéssel ösztönözze a magyar KKV szektor exportpiacokon való megjelenését, támogassa azok nemzetközi versenyképességét.


Jákli Gergely az EXIM vezérigazgatója előadásában beszélt az Eximbank KKV-k számára kialakított finanszírozási lehetőségekről, valamint a lízingszektorral való együttműködésről.


Az Exportélénkítő Lízing a nemzetközi piacokra termelő hazai vállalkozások és beszállítói körének tárgyi eszközbeszerzéséhez biztosít kiszámítható finanszírozást. A konstrukció igénybevételével felszabadul a vállalkozás saját forrása, így mérséklődhet a beruházás költsége is. A fix kamatozásnak köszönhetően pedig csökken a finanszírozás kockázata, ezáltal tervezhetőbbé válik az üzleti aktivitás is. A vezérigazgató kiemelte, hogy a finanszírozás teljes körűen elérhető a mezőgazdasági szektor számára is.


Az aláíró lízing partnerek között volt a Budapest Lízing Zrt., a CIB Lízing Zrt., a Deutsche Leasing Hungária Zrt., az Erste Bank Hungary Zrt., a K&H Bank Zrt., a Merkantil Bank Zrt., az MKB-Euroleasing Zrt., a PEAC Pénzügyi Leasing Zrt., és a Raiffeisen Corporate Lízing Zrt. Az EXIM részéről Jákli Gergely vezérigazgató és Szabó István Attila üzleti vezérigazgató-helyettes írta alá a nyilatkozatokat.


Jákli Gergely szólt arról is, hogy jelenleg az EXIM-nél a lízingkonstrukciók állománya megközelíti a 38 milliárd forintot, ezen belül a kkv-khoz köthető állomány 20,9 milliárd forintra rúg. A kkv-k kiemelt szerepét az is mutatja, hogy 1238 EXIM-lízingügylet több mint 80 százaléka mögött áll kis- és középvállalkozás.




Látványos növekedés

A szakmai program keretében Nyikos Katalin,a Magyar Lízingszövetség elnöke beszélt az erőteljes lízingpiaci növekedésről. A kihelyezések volumene 2018 első felében meghaladta a 329 milliárd forintot, ez sokéves rekord és jóval az előzetes várakozások felett áll. A növekedés üteme 18 százalékos volt, ez pedig megfelel a múlt évi tempónak és bőven felülmúlja az európai lízingpiac 9,4 százalékos bővülését. Az egyéb gép/termelőeszköz kategórián kívül minden jelentős szegmensben kétszámjegyű bővülés látható.

Nyikos Katalin a várakozásokról így nyilatkozott: “A gépjárműpiac igen erőteljesen, várakozásaink felett nő, ez megteremti ebben a szektorban a növekedés lehetőségét”. A Magyar Lízingszövetség előrejelzése szerint a termelőeszközök esetében a kiugróan jó 2017-es évhez képest további szolid bővülés várható, elsősorban a haszongépjárművek és az építőipari gépek finanszírozásának köszönhetően. Az elnök kiemelte, hogy az építőipari boom komoly növekedést generált az építőipari gépek szegmensében a lízingpiacon, ennek köszönhetően megkezdődött az elavult géppark korszerűsítése. Nyikos Katalin szerint a 2018 őszén meghirdetett NHP Fix program hatását még korai megjósolni, mindenesetre a nemzetközi szinten elindult kamatemelkedés miatt a jövőben egyre fontosabbak lesznek a kedvezményes refinanszírozási konstrukciók.


Orvosság a kockázatokra: fix kamatozású konstrukciók


A rendezvényen Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója előadásában a makroprudenciális környezetet és annak változásait ismertette.


Előadása szerint a fennálló lízingállomány évek óta jelentős növekedést mutat, 2012 óta 900 milliárdról 1500 milliárd forint fölé nőtt, évente átlagosan 9,6 százalékos bővüléssel. A vállalati lízingfinanszírozás pedig 2015 óta negyedéves szinten átlagosan 5 százalék körüli ütemben bővül. A háztartási lízingfolyósítások volumene is folyamatosan növekedett, 2018 második negyedévében már megközelítette a 60 milliárd forintot. Kockázatként említette a jegybanki szakember a változó kamatozású konstrukciók - például lízingügyletek - átárazódását. Ez azért jelenthet veszélyt, mert a háztartási gépjárműlízing-folyósítások során a konstrukciók többsége még változó kamatozású, azaz éven belüli kamatperiódusúak. Szombati Anikó kiemelte: „Bár a lízingügyletek lakáshitelekhez képest rövidebb futamideje és kisebb szerződéses összege egyelőre nem jelez jelentős kamatkockázatot, a minél hosszabb kamatrögzítés elterjedése lenne kívánatos.” Az aktuális kamatkörnyezetben a fogyasztók számára ugyanis a minél hosszabb kamatperiódusú vagy a futamidő teljes idejére fixált kamatozású konstrukciók jelentik az alacsonyabb kockázatot. A rövidebb kamatperiódus választása - bár a teljes hiteldíjmutató alapján olcsónak tűnik - kifejezetten kockázatos lehet a pénzügyileg nem elég tudatos vagy a jövedelmileg kifeszített fogyasztók esetében – emelte ki az MNB ügyvezető igazgatója. Az intézmények pedig hosszú lejáratú források bevonásával kezelhetik a hosszabb futamidőből eredő kockázatokat. Szombati Anikó előadásában a FinTech jelenségre is felhívta a figyelmet. Az elmúlt három évben ugyanis a globális FinTech befektetések évente átlagosan 30 százalékkal nőttek. Más szempontból is lényeges változások történtek ezen a téren: az amerikai jelzáloghitel-piacon például a teljesen online hiteligénylési folyamat 15-20 százalékkal gyorsabb ügyintézést tesz lehetővé. A brit piacon a FinTech cégek pedig akár 1,1 milliárd fonttal csökkenthetik a bankrendszeri nyereséget 2023-ra. Szombati Anikó szerint a FinTech szektor látványos fejlődése mind a fejlesztési, mind a szabályozási elképzelésekben egyre hangsúlyosabb szerepet kap.


Azt is elmondta, hogy kiemelt cél az innováció ösztönzése a lízingcégeknél. Ennek érdekében a Magyar Nemzeti Bank információs tárházzal, úgynevezett “Kommunikációs hub”-bal, szabályozói támogató és nemzetközi kooperációs platformmal támogatja a cégeket. Ezek segítségével számos kérdésre választ kaphatnak az érintett vállalkozások, például arra, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak a fejlesztésekre, kik támogathatják az adott fejlesztést, hogyan felügyeli az MNB ezt a területet a gyakorlatban.


Mi várható a gazdaságban?


A Lízing Szakmai Napok vendégei a magyar monetáris politikai kilátások mellett a globális és magyarországi gazdasági környezetről is részletes képet kaptak Halász Ágnestől, az Unicredit Bank vezető elemzőjétől. A globális gazdaság egyelőre jól teljesít, de a növekedés már kevésbé szinkronizált, a protekcionista félelmek erősödése komoly kockázatot jelent a kereskedelemre. Az Egyesült Államokban látható stabil növekedés, teljes foglalkoztatás, erősödő infláció további kamatemelést generál az ottani jegybank szerepét betöltő Fed részéről. Ezzel párhuzamosan az Európai Központi Bank viszont egyelőre fenntartja laza monetáris kondícióit, az első kamatemelés 2019 második felében várható.


A magyar gazdaság Halász Ágnes szerint idén éri el a gazdasági ciklus csúcsát, de a növekedés jövőre is a potenciális szint felett marad; a növekedés szerkezete kiegyensúlyozottnak mondható. Az elemző ugyanakkor rizikósnak tartja, hogy a magyar jegybank alkalmazza a leglazább monetáris politikát a régióban, ez ugyanis negatív reálkamatokhoz, erősebb inflációs kockázathoz vezethet és egy esetleges új válság esetén nem lesz tér monetáris alkalmazkodásra.


Agrárkilátások

A lízingszakma számára kiemelten fontos agrárfinanszírozási környezetről Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára beszélt a konferencián, külön kiemelve a várhatóan 2021-től elinduló uniós agrártámogatási rendszert. Mint elmondta, hogy az Európai Bizottság mostani javaslata szerint az úgynevezett Többéves Pénzügyi Keret 324,4 milliárd euróra rúgna 2021 és 2027 között, ami 16,5 százalékos csökkenést jelentene a 2014-2020-as időszak 388,3 milliárd eurójával szemben. Dr. Feldman Zsolt államtitkár úr szerint intenzív tárgyalások folynak az új rendszerről, mert nincs meg az összhang a támogatások mértéke és az elvárások között. Magyarország érdeke pedig az, hogy az új Közös Agrárpolitikában (KAP) a kiszámíthatóság megmaradjon, a jelenleg, már megtanult, működőképes konstrukciók a lehető legnagyobb mértékben fennmaradjanak. A finanszírozásban érdekelt piaci szereplők, így a lízingcégek szempontjából kedvező az államtitkár szerint, hogy bár lesznek változások, a közvetlen termelői jövedelemtámogatások szerkezete alapvetően nem módosul az új rendszerben.


Jön a Bázel III felülvizsgálata

A nemzetközi és európai szabályozási kérdésekről Farkas Ádám, az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) szakembere tartott előadást. Ezen belül többek között az uniós Kockázat Csökkentési Csomagról és a felülvizsgált Bázel III-as előírásokról beszélt. Utóbbiról azt mondta, hogy a 2017 decemberében elfogadott csomag szerint például a hitelkockázat, működési kockázat mérésének felülvizsgálata mellett napirenden van egy 72,5 százalékos “output floor bevezetés” 5 éves átmeneti periódust követően.


Az implementáció utolsó szakaszának mérföldkövei



Forrás:

Farkas Ádám, Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA “Európai Banki Szabályozás Jelene és Jövője” című prezentációja


A tőkeáttételi mutató (LR) számításának felülvizsgálatára kitérve Farkas Ádám kiemelte, 2018 májusában az EBA-t felkérték, hogy készítsen egy hatáselemzést 2019 júniusig. Az uniós jogalkotási javaslat várhatóan 2020 elején készülhet el, 2022 pedig a bevezetés határideje a javaslat elfogadását követően.



Digitális forradalom


Az összes gazdasági ágazatban, így a pénzügyi szektorban is megkerülhetetlen digitalizációs forradalomban és az Ipar 4.0-ban rejlő kihívásokat és lehetőségeket Pomázi Gyula, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára vázolta. Hangsúlyozta, hogy a digitális gazdaság a GDP 21-22 százalékát adja, van mire alapozni, de ezt meg is kell tenni, különben mérséklődhet a magyar gazdaság versenyképessége.


Pomázi Gyula ismertette, hogy a Modern Gyárak című programban résztvevő hazai kkv-k először betekintést nyerhetnek egy, az Ipar 4.0-nak megfelelő megoldásokat alkalmazó gyár működésébe, ezt követően pedig célzott képzési alkalmakon vehetnek részt. A résztvevő vállalkozások fejlesztési terveinek összeállítását pedig szakértők és tanácsadók segítik. Elmondta azt is, hogy az „Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform” célja az Ipar 4.0 Stratégia megalapozása, koncepcionális előkészítése, a nemzetközi kapcsolatok erősítése, Ipar 4.0 minősítési módszertanának és értékelési rendszereinek kidolgozása.


Mi történik Ausztriában?

A Lízing Szakmai Napok konferencián minden évben bemutatkozik egy-egy környező ország szakmai szövetsége: a 2018-as rendezvény vendégei az osztrák lízingszövetségtől Klaus Klampfl alelnök és Wolfgang Steinmann főtitkár voltak. Beszéltek arról, hogy 2017-ben a tagvállalataik közel 7 milliárd euró értékben kötöttek lízingszerződéseket, ez ugyan jelentős, 7,4 százalékos növekedést jelentett.



Forrás: osztrák lízingszövetség


Az osztrák lízingszakemberek elmondták, hogy a magyarhoz hasonlóan az ottani lízingpiacon is a járműfinanszírozás kapja a főszerepet: ez a szegmens 75 százalékát adja a teljes piacnak. Az eszközfinanszírozás aránya 20 százalékos, a fennmaradó részt pedig az évről évre változékony teljesítményt mutató ingatlanlízing adja.


Magához térő pénzpiac, digitális kihívások


A pénzpiaci szereplők válság utáni éveit, az utóbbi évek globális piacon látható változásait elemezte előadásában a Gránit Bank vezérigazgató-helyettese, Siklós Jenő. Kiemelte, hogy a válság után globális bankrendszer talpra állításához 4500 milliárd euró állami tőkeinjekcióra volt szükség és a szektor a krízis előtti fenntarthatatlan növekedési pálya helyett egy lassabban bővülő pályára állt. Miközben egészen más lett a kockázati hozzáállás a pénzügyi szektor szereplőinél. Siklós Jenő azt is elmondta, hogy bár a hitelezésnek kedvez az alacsony magyarországi kamatkörnyezet, ez a pénzügyi szektor szereplőinek a marzsát szűkebbre tette. Hatékony gazdálkodással és konzervatív hitelezéssel viszont meg lehet tartani a jövedelmezőségi szinteket.


A hatékonyság növelésében a digitális megoldások jelenthetik az egyik megoldást. Ezért az elektronikus kiszolgálás, a konstrukciók online elérhetősége felé érdemes lépéseket tenni, mert az ügyféligények is ebbe az irányba mutatnak.



Autóipar vegzálása és az autózás jövője


Többek között a dízelbotrányról, a kibocsátási normákról, az elektromos autókról beszélt a közönséget többször is nevetésre ösztönző előadásában Winkler Róbert, a Totalcar online autós szakportál szerzője. Az autóipar vegzálása, a kibocsátási normák szigorítása szerinte népszerű téma a döntéshozók körében, pedig vannak kevésbé „szexi területek”, ahol sokkal komolyabb eredményeket lehetne elérni. Az autókhoz köthető szén-dioxid-kibocsátás például alacsonyabb, mint a mezőgazdaságé. A szakújságíró szerint az erőművek fejlesztése és a lakások, házak hőszigetelése nagyon látványos előrelépést jelentene. Mint mondta, 10 centis hungarocellszigetelés csodát tesz egy lakással. Ezen a téren sokadrangú az elektromos autók ösztönzése. Azért is, mert a mostani villanyautók lényegében szűk körnek elérhetőek, a jómódúaknak jelentenek megoldást városi közlekedésre. Arról nem beszélve, hogy a hatótávolságuk ugyanis alacsony, az akkumulátorkapacitás növelése pedig nem feltétlenül környezetbarát lépés. Winkler Róbert úgy vélte, a villanykamionok fejlesztése is szinte felesleges. A kamionokat ugyanis arra találták ki, hogy nagy tételben városok között szállítsák az áruk, márpedig erre már van egy bevált megoldás, az pedig a vonat. Szerinte a villanykamionok fejlesztésére fordított összegekből komoly logisztikai beruházásokat lehetne megvalósítani, amelyekkel hatékonyabbá válhatna a vasúti szállítás.


A szakember szerint nem kell temetni az autózást, az önvezető technológia és az autómegosztás fejlődése várható a jövőben, ám pontos mérföldköveket még korai mondani részben a jogi szabályozás hiánya miatt. Ahogy a lovaglás sem tűnt el, a következő évtizedekben is tud majd autózni, aki szeretne.



Teherautó-piac, kockázatok


A teherautó-piac és teherautó-finanszírozás szegmensében az egyik legfontosabb kérdés, meddig tart az elmúlt időszakban látható felívelés. Rövidtávon úgy látszik, hogy továbbra is marad a növekedés, de a tempó visszafogottabb lehet. Lökést adhatnak viszont a teherautó-piacnak és teherautó-finanszírozásnak, ezen belül is például az építkezéseknél használt billenős járművek szegmensének a nagy állami beruházások, ilyen lehet például a paksi beruházás.


A panelbeszélgetés témája volt továbbá a különböző meghajtások, köztük az elektromos megoldások térnyerése. Konszenzusos vélemény alakult ki arról, hogy a tisztán elektromos teherautókra még várni kell, inkább az alternatív megoldások kaphatnak nagyobb szerepet, például a CNG-s hajtásnak lehet komolyabb piaca.


A beszélgetésen szinte valamennyi jelentős importőr képviselője jelen volt: Dér Péter értékesítési az MAN Kamion és Busz Kereskedelmi Kft. értékesítési igazgatója, Pais József, a Pappas Autó Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Fáczán Gergely sales manager a VOLVO Hungária Kft.-től, Zákány Zoltán ügyvezető igazgató a DanubeTruck Hungária Kft. képviseletében, illetve Naszvetter Péter járműértékesítés vezető a Hungarotruck Kft.-től. A beszélgetést Turi Attila vezette.



Mit jelent a cégeknek az Ipar 4.0


Tudni kell, hogy cégek és közvetve az őket finanszírozó lízingvállalatok szempontjából lényeges, hogy lépést tartsanak a fejlődéssel, különben versenyhátrányba kerülnek. Az Ipar 4.0-ra történő felkészülést célzó lépések ütemezésére is figyelni kell, mert minden ágazatban különböző sebességgel zajlik az ipari forradalom. A beszállítóként működő kisebb cégeknek például a tőlük rendelő nagyvállalatok Ipar 4.0-ás lépéseivel párhuzamosan kell a fejlesztéseket végrehajtaniuk, hogy szinkronban maradhassanak és ehhez kell igazítaniuk a finanszírozást.


A lízingpiac szempontjából pedig kulcskérdés, hogy a nagyon gyors technológiai fejlődés miatt lerövidülhet a finanszírozási periódus és ennek megfelelő konstrukciókat kell kínálni a cégeknek, akik egyébként egyre gyorsabb és rugalmas szolgáltatást várnak el. A kerekasztal beszélgetés moderátora Major Dóra, a Deloitte Zrt. gyártó vállalatoknak nyújtott üzleti tanácsadási szolgáltatásokért felelős szenior menedzsere volt, a beszélgetés résztvevői Goreczky Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője és Regős Gábor - Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági kutatócsoportjának csoportvezetője voltak.



Megválasztották az év lízingszakemberét


A korábbi évek hagyományainak megfelelően a konferenciát követő vacsorán került átadásra a Deloitte az Év Lízingszakembere díj. Magyar Lízingszövetség és a Deloitte tanácsadó cég által alapított díjat Tuboly Zoltán, az OTP Bank számviteli és pénzügyi igazgatóságának ügyvezető igazgatója, a Lízingszövetség Adó- és Számviteli Bizottságának vezetője kapta, elsősorban a lízingfinanszírozás adózási területén elért eredményeinek köszönhetően.